a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 #

letra de (fel)e-fe(le) - dumanoid

short fuse bomba sort fűz nyomban, mondja, mint a gyorstűz
majd egy korsó hűs sört húz, s ebből sportot űz
nem korhely, csak korhű, a sors nyűg, de később több jut!
földúlt földút, min dns sok ördögi kört fut
reklámozzák korfut, közben támasztom a karfát
nem a konvektor fűt, de nincs gáz, mert még van gáz
a palackban, mint a dzsinn, ha nincs, a kezemet dörzsölöm…
makacsabb, mint a szamarak, ez a ketrecem, börtönöm

az élet rövid, de míg erre rájössz, hosszú s nehéz
ne fékezz tövig, ha már ezer vágy lök, mozdulj, s ne nézz
minden nem megy egyszerre, de ne légy bosszús ezért
mert az olyan lenne, mintha midász király fogná koldus kezét

átlag lakos vagyok, néha sárgalapot kapok
dе más alkalommal pont én vagyok, ki gólt rúg be még
néha úgy érzem, a földet a lábammal forgatom
dе fentről nézve ez is csak egy mókuskerék
kétkarú mérleg, épp a súly fele-fele
mindig mi pakolgatjuk, így mozdul fel-le, fel-le!
móka, mélabú, deja vu, a holnap és a múlt
a jó, a szép, s az új a cél, fortuna, fordulj felém!

amit mondasz / amit gondolsz, amit rontasz / amit jól tolsz
amit bontasz / amit pótolsz, mind egy kaptafára megy!
van, ki koplal / van, ki sportol, van, ki ontja / van, ki spórol
ami jóra tanít, sokszor úgy is ingyen van, ha drága jegy!
a tapasztalni akarás, ha hatalmába kerít
sok a lehetőség, mit az élet asztalára terít
kiskanál vagy szívlapát? az adag, lám, a csel itt
annak, ki az elixírből minden lében k-n-lával merít
de a kis oktondi, nem okul, az élvezetek rabja
szárba szökkentem, csak az á-ról az ékezetet hagyva
egy dolgot unok: nem vagyok boldog, hiába boldogulok
áh, eldugulok, ha már “bolond lyukból” folyton, tudod…

köthet, mi lent környez, így sok görnyed, nincsen lánctépés
vagy föntebb, nem a földben, s akkor könnyed, mint egy tánclépés
jöjj fel, ha sóbányát növeszt könnyed minden ránc mélyén, s
örvendj csöppet, hisz szereped több, mert így lesz átélés

az ismert idegen: nem elég forró, így nem fogy a zeném
de ha más nem, !majd megvesz az isten hidege!
„nem álmodom, mert nem áll módomban”
mondom modorral, de mámorban elzárkózottan
mert ha álmodik a nyomor, ez val’szeg narkolepszia
és ha az vagyok, mit megeszek, ez bazmeg, anorexia!
pont úgy vagyok király, mint egy mattot kapott sakkbábu
és ha van franciaágyam, csak akkor vagyok nagy-ágyú…

ebből áll az egész: ellentétes párhuzamok
fent-lent élve jársz utadon messzebb, érzed, más ugyanott
sztenderd éber kábulatod, keserédes vágy, búslakodsz
„átmulatott legszebb évek”, „bezzeg régen”, már ugatod
egyszer fent, innen szerpentinen megy le minden
kell e szegmens ide, néha szenvedni kell, szebb lent, igen!
az elán talán elillan, (el ám!) leáll, ha láng nem villan (de lám!)
ha egyáltalán nem így van (netán) erős leszek, ha a szellem pihen?
már a kezdet kezdetén, mint aki megy fel, le se néz
eddig csak átsiklottam felette, jetpack-kezelés
de a nagybetűs élet apró betűs része: egy perc ezer év
és utászként ki kell aknáznom a tettek mezejét!

- dumanoid

letras aleatórias

MAIS ACESSADOS