a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 #

letra de módszertan - sör és fű

(nash)
lennie kell indoknak, ha már résnyire nyílik a száj
bár a gyomor nem lesz tele vele, de a fénytől hízik a máj
a fejetek felett villanykörték: rég nem izzik a szál
bár a népnek ízlik a szar
nektek könnyű így igazán
számtalan koponya van még, amin soha nem kopogott szellem
így harcképtelen a tőletek eredő butaság rohamok ellen
de nem t-tkolom a tervem: megszerzem az orvosságot
hogy a karóhoz láncolt, csontvázzá vált ebet eloldozzátok
rögös az út, jeges a szél, de gyorsan szedem a lábam
a szívem a régi, a szemem új és szó nem marad a számban

(imi)
nem maradok szótlan, csak szóltam
a lényeg, hogy rendezve legyen a számla
mikor kiszálltam, magam után csak a kulcsot a zárba’
túl sok lenne az ára, ha ebben a mederben maradnánk, mert
magunkat tagadnánk meg, ha nem ragadnánk meg

(laci)
ember, nekem a gangem penge
engedd meg, ne kelljen érdekeljen engem a bang bang!
a legszebb ebben, semmin nem kell megszenvednem
vagy nem kell megszeppennem, meg mindig messzebb mennem
akkor is mondom a magamét majd, hogyha kételyek lesznek bennem
sietek, skrt, a körforgalomban meg írom a kört
skippet rakok a napra, csak szívom a füvet, meg iszom a sört
sietek, skrt, de ha meglátom a rendőrt, dőlt
vagy skippet rakok a tagra, a turbo tölt
l-ssú a falu, hosszú a halu’
ha vele a sör és a fű
hallod, az áramlatban, ha mindenki élőhalott
leszek élő hal ott, és úszok a vakság tengere mélyén
hisz én hiszem, hogy a mélyvízben is kinyílik a szem
majd ha én a fényt leviszem
csontok, koponyák lettek a hús-vér valóságból
mély álomban a lelkek, a kess meg csak ego, vágod?
kérjen számon, ki nem érti meg ezt a számom
nem lesz lakat a számon, halad a szánom
szépen húzza a részvét, nem magamat szánom

(feri)
hogyha eszembe jut a tejút közepén a fekete lyuk
beüt az érzés, minek teszek egy lépést is
ha a végén nincsen kilincs vagy kincs, ami csillog
a csillagok vezetnek, ezeknek kezébe nem teszek semmit
nézek fark-sszemet magammal az időn keresztül
nem ereszt a gondolat, fojtogat, mi van, ha van egy ajtó az űrben
hogy élem az életem, a lelkem a kulcs, és nem törhetem bele a zárba
a szívem’ a számon, a szemeim száma az három
az asztrálsztrádán száguldok, és itt benn is stabilan állok
most már minden világos, látod?

- sor es fu

letras aleatórias

MAIS ACESSADOS