a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 #

letra de mosogatófiú - bongor

volt már valakinek olyan érzése néha
hogy az élet egy tetemes-beteges tréfa?
hadd mondjam el az én viccem itt közöttetek:
(csak bírjátok ki, hogy ne röhögjetek.)

amikor nem otthon vagyok
egy konyhán teszek-veszek, de főleg mosogatok
hjaj! tudom mit gondoltok egészen: „szegényke
hát ahhoz sok ész kell!” biztosan lenéztek
nem vagyok beképzelt, de nélkülem nem lenne személyzet
mindjárt megértеd, nem az a nehéz, amit ti hisztek nеhéznek
jaj, szegény pincérek, övéké minden babér
úgy illegetik magukat, csak tudnám mi a szarér’?!
engem elhagyatnak nap, mint nap mindenek
hol az istenem? nincsen, kiben bízzak!
ezer acél szörnyeteg torkában fekete tejbegríz
és csak hideg víz van
„tegyed ide-oda, nem ide, amoda tegyed!
gyere, gyere ide-oda ne baszakodj már, mert odamegyek!
nem ez a lila, amaz a lila hát hol a szemed
második emelet, látod? kerek! ebből 170-et!”
mivan, mivan, mivan, mivan, mivan?
azám, lazán, csak egy csípő ficam
bárcsak lennék végre szublimált
úgy elpárolognék már a gőzelszívón át…
de ha itt van ő, kisimul a dolgok össze-visszasága
ó, ha izzad ő, az a szagok végső igazsága
ezért van, ha ő lebben a folyosón csendben
be-be-beleremegek a sz-sz-szerelembe!

én-én-én-én! a teáskanna letört füle!
ő-ő-ő-ő! a cukrászlányok füle-müle!
én, meg ő, én meg ő meg ő meg én
mint, a tészta meg a szűrőedény

én-én-én-én! a teáskanna letört füle!
ő-ő-ő-ő! a cukrászlányok füle-müle!
én, meg ő, én meg ő meg ő meg én
félek, sose lesz ő enyém

sss… fel ne ébressz!
most érek a hajad erdejéhez
ahogy a homlokod szelíden ráncolod
leereszkedek a sáncokon
jé, éppen lemegy a nap
hajnal hasad a szemed alatt
könnyed a harmat gyöngye, játszi
fényén át minden nagyobbnak látszik
váó, gurul egy másik
gördülök én is vele a szádig
cuppogó nyáladban nyúlok, nézd:
kuncog a csuprokban cukros méz
leheleted nyugalom-fuvalom
elolvadnék nyelveden csupaszon
kacajod ezer vad tamburin
melled puding trambulin
várj… ki ez a sejtelmes árnyék?
váó, kié ez a termetes ágyék?
mi? mit keres itt a menedzser?!
hé! hé! el a mocskos kezekkel!
te kéjelgő, bűzölgő, hájas altáj
te izzadt bűnöktől hemzsegő kaptár!
ütnék, de a kövér menedzser
ösztövér belekkel, körbe tekercsel
futnék, lóhalálban
de futószalag parazsán nyújtófa a lábam
üvöltenék, teljes erővel
de valaki az agyamban matat habverővel!
asszem az tény és való: ez a legszarabb meló
én meg egy gyáva seggnyaló
tőled csak egyetlen mosatlan szó, lett volna jó
a boldogsághó’
legalább az kicsit vigasztaló, hogy ezt elmosni, óh
többet se kő’!
lássuk, mit mondnak ők
a kint levő gerincvelő-nyelő cincegők?!
egy kis figyelmet kérek a porondon
vagy esküszöm, elvágom a torkom!
átkergetnétek világot a végbeleteken
engem elégetnek kék vegyszerek még elevenen!
rálesnétek még egy kuglófra?
nekem plusz három óra túlóra!
és a lány, akit szeretek
másnak vitted a lúdláb szeletet?!
ezúton üzenem teneked:
tudom, hogy megbaszott az egész emelet!
ez a törött csészealj majd elröpít engem
arra a csillagra, ahol észreveszik a lelkem!
nem tartozom közétek! és ezért kell elvesznem!
én az utolsó tiszta fény voltam köztetek a szennyben!

a nagy sikerre való tekintettel
a menedzser óhajára
minden kedden felrontok
az étterem színpadára
nem kímélek senkit!
legyen az nő, vagy még gyerek
leordítom valamennyit
zeng az egész vendégsereg!
én vagyok a legnagyobb műsorszám a szálláson…
imádom az állásom!

- bongor

letras aleatórias

MAIS ACESSADOS