letras.top
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 #

letra de a walesi bárdok - arany jános & sztankai istván

Loading...

edward király, angol király
léptet fakó lován:
hadd látom, úgymond, mennyit ér

a velszi tartomány.
van-e ott folyó és földje jó?
legelõin fû kövér?
használt-e a megöntözés:
a pártos honfivér?
s a nép, az istenadta nép,
ha oly boldog-e rajt’
mint akarom, s mint a barom,
melyet igába hajt?
felség! valóban koronád
legszebb gyémántja velsz:
földet, folyót, legelni jót,
hegy-völgyet benne lelsz.
s a nép, az istenadta nép
oly boldog rajta, sire!
kunyhói mind hallgatva, mint
megannyi puszta sir.
edward király, angol király
léptet fakó lován:
körötte csend amerre ment,
és néma tartomány.
montgomery a vár neve,
hol aznap este szállt;
montgomery, a vár ura,
vendégli a királyt.
vadat és halat, s mi jó falat
szem-szájnak ingere,
sürgõ csoport, száz szolga hord,
hogy nézni is tereh;
s mind, amiket e szép sziget
ételt-italt terem;
s mind, ami bor pezsegve forr
túl messzi tengeren.
ti urak, ti urak! hát senkisem
koccint értem pohárt?
ti urak, ti urak!… ti velsz ebek!
ne éljen eduárd?
vadat és halat, s mi az ég alatt
szem-szájnak kellemes,
azt látok én: de ördög itt
belül minden nemes.
ti urak, ti urak, hitvány ebek!
ne éljen eduárd?
hol van, ki zengje tetteim –
elõ egy velszi bárd!
egymásra néz a sok vitéz,
a vendég velsz urak;
orcáikon, mint félelem,
sápadt el a harag.
szó bennszakad, hang fennakad,
leh-llet megszegik. –
ajtó megõl fehér galamb,
õsz bárd emelkedik.
itt van, király, ki tetteidet
elzengi, mond az agg;
s fegyver csörög, haló hörög
amint húrjába csap.
„fegyver csörög, haló hörög,
a nap vértóba száll,
vérszagra gyûl az éji vad:
te tetted ezt, király!
levágva népünk ezrei,
halomba, mint kereszt,
hogy sírva tallóz aki él:
király, te tetted ezt!”
máglyára! el! igen kemény –
parancsol eduárd –
ha! lágyabb ének kell nekünk;
s belép egy ifju bárd.
„ah! lágyan kél az esti szél
milford-öböl felé;
szüzek siralma, özvegyek
panasza nyög belé.
ne szülj rabot, te szûz! anya
ne szopt-ss csecsemõt!…”
s int a király. s elérte még
a máglyára menõt.
de vakmerõn s hivatlanúl
elõáll harmadik;
kobzán a dal magára vall,
ez íge hallatik:
„elhullt csatában a derék –
no halld meg, eduárd:
neved ki diccsel ejtené,
nem él oly velszi bárd.
„emléke sír a lanton még –
no halld meg, eduárd:
átok fejedre minden dal,
melyet zeng velszi bárd.”
meglátom én! – s parancsot ád
király rettenetest:
máglyára, ki ellenszegûl,
minden velsz énekest!
szolgái szét száguldanak,
ország-szerin, tova.
montgomeryben így esett
a híres lakoma. –
s edvárd király, angol király
vágtat fakó lován;
körötte ég földszint az ég:
a velszi tartomány.
ötszáz, bizony, dalolva ment
lángsírba velszi bárd:
de egy se birta mondani
hogy: éljen eduárd. –
ha, ha! mi zúg?… mi éji dal
london utcáin ez?
felköttetem a lord-majort,
ha bosszant bármi nesz!
áll néma csend; légy szárnya bent,
se künn, nem hallatik:
„fejére szól, ki szót emel!
király nem alhatik.”
ha, ha! elõ síp, dob, zene!
harsogjon harsona:
fülembe zúgja átkait
a velszi lakoma…
de túl zenén, túl síp-dobon,
riadó kürtön át:
ötszáz énekli hangosan
a vértanúk dalát.

letras aleatórias

MAIS ACESSADOS

Loading...